1. Adatok és dokumentumok összegyűjtése
A tanúsításhoz az ingatlant és annak energetikai állapotát egyértelműen leíró adatok szükségesek. Ilyen lehet az alaprajz, a méretek, a szerkezetek rétegrendje, a nyílászárók adatai, valamint a fűtési, használati melegvíz-, hűtési és megújulóenergia-rendszerek műszaki adatai.
A rendelkezésre álló tervdokumentáció, műszaki iratok és megfelelő fényképek gyorsíthatják az adatgyűjtést. Hiányzó vagy bizonytalan adat esetén további egyeztetésre vagy helyszíni szemlére lehet szükség.
2. Helyszíni szemle vagy dokumentumalapú adatellenőrzés
A hatályos szabályozás nem úgy fogalmaz, hogy minden tanúsítványhoz kötelező helyszíni szemlét kell tartani. Ha a tanúsító helyszíni szemlét végez, annak időpontját a tanúsítványon fel kell tüntetni.
A gyakorlatban a tanúsítónak minden esetben olyan megbízható adatokkal kell rendelkeznie, amelyek alapján a szerkezetek, nyílászárók és épülettechnikai rendszerek tanúsításkori állapota meghatározható. Ha ezt a rendelkezésre álló dokumentáció nem támasztja alá kellően, helyszíni felmérés szükséges.
3. Energetikai számítás
Az összegyűjtött adatokból a tanúsító a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szerinti számítási módszerrel meghatározza az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai jellemzőit.
A számítás figyelembe veszi többek között a határoló szerkezeteket, a nyílászárókat, a hőhidakat, a fűtést, a használati melegvíz-ellátást, szükség szerint a hűtést és szellőzést, valamint a megújuló energia alkalmazását. Az eredményből kerül meghatározásra az energetikai minőség és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás.
4. Kötelező fotódokumentáció
A tanúsítványt a jogszabályban előírt, az ingatlant és a főbb energetikai elemeket beazonosíthatóan bemutató fotódokumentációval kell ellátni. A szükséges képek köre az ingatlan és az alkalmazott rendszerek függvényében változik.
5. Kiállítás és OÉNY-nyilvántartás
A tanúsító az elektronikus tanúsító programban állítja ki a hivatalos dokumentumot. A rendszer egyedi tanúsítványazonosító kódot generál, és a tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.
Az összefoglaló lapon szerepel többek között a besorolás, a kiállítás időpontja, a tanúsító adatai, az egyedi azonosító és az online elérésre mutató QR-kód.
6. A tanúsítvány átadása
Az elkészült hivatalos tanúsítványt a megrendelő megkapja. A dokumentum az energetikai eredmények mellett korszerűsítési javaslatokat is tartalmazhat, amelyek tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a részletes műszaki tervezést.
A tanúsítvány főszabály szerint öt évig hatályos, de jogszabályi módszertan- vagy követelményváltozás esetén eladásnál és bérbeadásnál külön átmeneti szabály érvényesülhet.