Mi az energetikai tanúsítvány? Teljes útmutató

Az energetikai tanúsítvány olyan igazoló okirat, amely az épület vagy önálló rendeltetési egység — például egy lakás — energetikai teljesítőképességét mutatja be. A számítás az ingatlan szerkezeteit, épülettechnikai rendszereit és a jogszabályban meghatározott használati feltételeket veszi figyelembe.

A tanúsítvány segít összehasonlítani az ingatlanokat, és korszerűsítési javaslatokat is tartalmaz. A számított energiaigény nem azonos az előző lakó energiaszámláival: a fogyasztási szokások helyett egységes feltételek alapján jellemzi az épületet.

A tanúsító többek között az alábbi adatokat vizsgálja:

• Épületburok: a falak, födémek, tetők, padlók és nyílászárók méretei, rétegrendje és hőtechnikai jellemzői.
• Hőhidak és tájolás: a szerkezeti csatlakozások hővesztesége, a benapozás és az árnyékolás.
• Fűtés és hűtés: a berendezések, energiahordozók, elosztás és szabályozás jellemzői.
• Használati melegvíz és szellőzés: az ellátó rendszerek energiaigénye és veszteségei.
• Megújuló energia: például a napelem, napkollektor vagy hőszivattyú számításban figyelembe vehető hozzájárulása.

Az összesített energetikai jellemző az éves, hasznos alapterületre vetített, nem megújuló forrásból származó primerenergia-igényt fejezi ki; mértékegysége kWh/m²/év. A tanúsítvány a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást is értékeli, kg/m²/év egységben. A számítási módszert és a referenciaértékeket a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet határozza meg.

A jelenlegi rendszer 12 kategóriát használ: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F, G, H és I. A tanúsítványon külön besorolás szerepel az összesített energetikai jellemző és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás alapján; a két eredmény eltérhet egymástól.

A besorolás a számított érték és a jogszabály szerinti referenciaérték százalékos arányából adódik. Mindkét skálán az alábbi határok érvényesek a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete szerint:

A százalékok referenciaarányok, nem közvetlen kWh/m²/év határértékek és nem megtakarítási százalékok. A referenciaérték az épület rendeltetésétől és a vonatkozó számítási szabályoktól függ.

A korábbi, kétbetűs jelölések — például BB vagy CC — más besorolási rendszerhez tartoznak. Ezek nem használhatók a fenti kategóriák helyett, és a régi betűjelből önmagában nem állapítható meg az új besorolás. Ha az épület műszaki állapota miatt nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, a rendelet külön szabálya alapján mindkét besorolása I kategória.

A HET-szám a hitelesített energetikai tanúsítvány egyedi azonosítója. Az elektronikus e-tanúsítás rendszer az adatok ellenőrzése után állítja elő; a hivatalos tanúsítvány bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY).

Eladásnál és bérbeadásnál, ha az ingatlanra tanúsítási kötelezettség vonatkozik és nincs alkalmazható kivétel, a tulajdonosnak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy másolatát, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia azt. A hatályos rendelet a bemutatást és az átadást írja elő; a korábbi, HET-szám szerződésbe foglalására vonatkozó előírás nem szerepel a jelenlegi 3. § (3) bekezdésben.

A tanúsítvány szabványos használati feltételekkel számol, ezért a tényleges fogyasztás és rezsiköltség eltérhet a benne szereplő értékektől.

• A lakók száma, a beállított hőmérséklet és a használati szokások befolyásolják a tényleges energiaszámlát.
• A besorolásból önmagában nem számítható ki egy adott háztartás pontos havi rezsije.
• Az energetikai tanúsítvány nem helyettesíti a statikai vagy teljes körű műszaki állapotvizsgálatot.

Ingatlanvásárlásnál a tanúsítvány, az energiaszámlák és a műszaki állapot együttes vizsgálata ad hasznos támpontot.

A cikk ellenőrzésének dátuma: 2026. október 15.

• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet — tanúsítás, hatály, azonosító és besorolási kategóriák.
• 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet — számítási és referenciaérték-szabályok.
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet — tanúsítói jogosultság és szakmagyakorlás.
• Építésügyi portál: általános energetikai információk.