Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány?

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az alábbi esetekben ír elő kötelező tanúsítást:

• Ingatlan eladásakor — a vásárlónak legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésekor át kell adni
• Ingatlan bérbeadásakor — a bérlőnek a szerződés megkötésekor rendelkezésre kell bocsátani
• Új épület átadásakor — a használatbavételi engedély feltétele
• Nagyobb felújítás után — ha az épületburok vagy a gépészeti rendszer meghatározó részét érintette a munka
• Hatóság előtti eljárásban — pl. pályázati kötelezettség esetén

A jogszabály mentességet biztosít az alábbi esetekben:

• 50 m² alatti épületek (egyéb feltételek teljesülése esetén)
• Évente 4 hónapnál rövidebb időre használt épületek (pl. nyaralók, vadászházak)
• Legfeljebb 2 éves várható élettartamú épületek
• Ipari, műhely jellegű épületek, ahol az energia döntő részét a technológia fogyasztja
• Műemlékvédelem alá eső épületek, ahol a tanúsítás megvalósítása sérti a védelmet
• Istállók, raktárak, csarnokok egyes esetei

Kétség esetén érdemes egyéni szakértői konzultációt kérni, mert a mentességek feltételrendszere összetett.

Bérbeadáskor a bérbeadónak a bérleti szerződés megkötésekor kell a tanúsítványt átadni a bérlőnek. Ha meglévő, érvényes (5 évnél nem régebbi) tanúsítvány rendelkezésre áll, azzal teljesíthető a kötelezettség.

Fontos: az egyre terjedő rövid távú lakáskiadásnál (Airbnb, szálláshely-jellegű hasznosítás) a kötelezettség más jogszabályi feltételekhez kötött — ez esetben érdemes ügyvéddel és energetikussal egyeztetni.

A kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság bírságot szabhat ki. Az összeg mértékét a hatályos rendelet határozza meg, és esetenként eltérő lehet. Ennél is fontosabb, hogy:

• Az ügyvéd köteles jelezni, ha az adásvételi szerződés megkötésekor nincs HET szám
• A hiányosság a szerződés megtámadhatóságát vonhatja maga után
• A vevő jogosult elállni a szerződéstől, ha a tanúsítvány hiányzik

A kockázatot a legegyszerűbben egy időben megrendelt tanúsítvánnyal lehet megelőzni.