Miért 9 osztály van Magyarországon?
Az EU energiahatékonysági irányelvei (EPBD) felhatalmazták a tagállamokat, hogy saját éghajlati és épületállomány-viszonyaikra szabottan alakítsák ki a kategóriaskálát. Magyarország a háztartási gépekhez hasonló betűjelzéses rendszert választott, amelyet az évek során bővíteni kellett, hogy a közel nulla energiaigényű (cNZEB) épületek is elférjenek.
A skála így alakult: A+++, A++, A+, BB, CC, DD, EE, FF, GG — ahol az A+++ a legkedvezőbb és a GG a legkedvezőtlenebb besorolás. (Egyes régebbi tanúsítványokon "I" jelölést is láthat — ez megfelel a GG-vel.)
Határértékek lakóépületnél
A határértékek a referenciaépülethez viszonyított primer energiaigényen alapulnak. Lakóépületeknél:
| Osztály | Határ (qp, arányos) | Tipikus eset |
|---|---|---|
| A+++ | ≤ 40 kWh/m²év | Passzívház, NZEB épület |
| A++ | 41–80 kWh/m²év | Passzív jellegű, hőszivattyús ház |
| A+ | 81–120 kWh/m²év | Jól szigetelt, modern gépészet |
| BB | kb. 100% (ref.) | Hatályos előírásnak megfelelő |
| CC | 100–150% | 2000-es évek átlagos épülete |
| DD | 150–200% | Régebbi téglaépület, részleges szigetelés |
| EE–FF | 200–300% | Panellakás alapállapotban |
| GG | > 300% | Szigeteletlen, elavult épület |
A pontos határértékek épülettípusonként, rendeltetésenként eltérnek. A 7/2006. TNM rendelet tartalmazza a teljes táblázatot.
Hogyan befolyásolja a besorolás az ingatlan értékét?
Az energetikai besorolás egyre inkább hat az ingatlan piaci értékére. Jobb besorolás esetén:
- Alacsonyabb havi rezsiköltség → nagyobb vevői fizetési hajlandóság
- Egyes bankok kedvezőbb feltételű "zöldhitelt" kínálnak A+ vagy jobb besorolású ingatlanra
- Bérbeadásnál a bérlők egyre tudatosabban kérik az energetikai adatokat
- EU-s előírások várhatóan 2030-ig tovább szorítják a rossz besorolású épületek piacát
Egy CC → BB kategória ugrás egy panellakásnál akár 3–8%-os értéknövekedést is hozhat a piaci körülményektől függően.