Mit szabályoz a 176/2008. Korm. rendelet?
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szól. Meghatározza többek között, hogy mikor kell energetikai tanúsítványt készíteni, milyen esetekre nem terjed ki a rendelet, mit kell tartalmaznia a tanúsítványnak, hogyan történik a nyilvántartásba vétel, és meddig használható fel a dokumentum.
A tanúsítványt alátámasztó energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szerinti módszerrel kell elkészíteni.
Mikor kell tanúsítvány?
Ha nincs már hatályos tanúsítvány, a rendelet hatálya alá tartozó épületet vagy önálló rendeltetési egységet főszabály szerint tanúsítani kell:
- új épület építésekor;
- meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházásakor;
- bérbeadáskor;
- a rendeletben meghatározott, 500 m²-nél nagyobb állami, hatósági rendeltetésű közhasználatú épületeknél.
Új épületnél az építtetőnek a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása előtt kell gondoskodnia a tanúsítvány elkészítéséről.
Hirdetés, bemutatás és átadás
Értékesítésre vagy bérbeadásra kínált ingatlan reklámjában a rendelet szerint fel kell tüntetni az energetikai minőség szerinti besorolást.
Eladásnál vagy bérbeadásnál az eladónak, illetve a bérbeadónak a tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia.
A jelenlegi rendeletszöveg alapján nem írjuk azt, hogy a HET azonosítót kötelezően bele kell foglalni az adásvételi vagy bérleti szerződésbe.
Mely épületekre nem terjed ki a rendelet?
A rendelet több kivételt is felsorol. Nem terjed ki például:
- az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatási és pihenési célú épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
- hitéleti célra használt épületre;
- egyes alacsony energiaigényű mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületekre;
- egyes műhelyekre és ipari épületekre, ha a jogszabályban meghatározott technológiai feltételek fennállnak.
Az adásvételre vonatkozó külön kivételeket a rendelet 3. § (4) bekezdése tartalmazza. Ha egy ingatlan kivételi körbe tartozása nem egyértelmű, azt mindig az adott ingatlan és ügylet alapján kell ellenőrizni.
Meddig hatályos a tanúsítvány?
A tanúsítvány öt évig hatályos. Van azonban egy fontos kivétel: ha ezen idő alatt megváltozik a jogszabályi követelményérték vagy a kategóriába sorolási módszertan, a korábban kiállított tanúsítvány ellenérték fejében történő tulajdon-átruházáshoz vagy bérbeadáshoz csak a változást követő 60. napig használható fel; ezt követően e célból új tanúsítvány szükséges.
Hogyan válik hivatalossá a tanúsítvány?
A tanúsító az elektronikus tanúsító programban állítja ki a dokumentumot. A rendszer egyedi tanúsítványazonosító kódot generál, és a hivatalos tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY).
A tanúsítvány összefoglaló lapján szerepel többek között az energetikai és szén-dioxid-kibocsátási besorolás, a kiállítás időpontja, a tanúsító adatai, az egyedi azonosító és az online elérésre mutató QR-kód.