Megújuló energia az energetikai tanúsítványban

A megújuló energiát használó rendszerek hatását a tanúsítás során a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet és a hozzá kapcsolódó hivatalos számítási módszer szerint kell figyelembe venni.

A végeredmény nem egyszerűen attól függ, hogy van-e napelem vagy hőszivattyú az ingatlanon. Számít az épület energiaigénye, a rendszer típusa és hatásfoka, az energiahordozó, a megújuló rendszer mérete, valamint az, hogy a megtermelt energia milyen épületenergetikai célokat szolgál.

A helyszínen termelt villamos energia csökkentheti az épület számított, hálózatból fedezendő energiaigényét, amennyiben a hatályos módszertan szerint figyelembe vehető. A hatás mértékét ezért nem érdemes egyetlen kWp/kWh ökölszabállyal megadni.

A tanúsításhoz szükség lehet a rendszer névleges teljesítményére, tájolására, kialakítására és más műszaki adataira. A napelem önmagában nem garantál egy meghatározott A+++–I kategóriát.

A hőszivattyú a környezetből nyert hőt hasznosítja, ugyanakkor működéséhez villamos energia szükséges. Energetikai hatása ezért a rendszer tényleges műszaki jellemzőitől, az épület hőigényétől, a hőleadó rendszertől és az alkalmazott számítási paraméterektől függ.

Egy megfelelően tervezett hőszivattyús rendszer kedvezően befolyásolhatja az energetikai eredményt, de a hatás csak az adott épület számításával állapítható meg.

A napkollektor jellemzően a használati melegvíz-ellátás, esetenként más hőigény egy részét fedezi. A számításban a rendszer műszaki adatai és a hivatalos módszertan szerinti hasznosítható energia kerül figyelembevételre.

Ugyanaz a napelem- vagy hőszivattyús rendszer két különböző épületnél eltérő energetikai eredményt hozhat. Felújítás előtt ezért célszerű a meglévő állapotot és több korszerűsítési változatot együtt vizsgálni.

Az épületburok, a gépészeti rendszer és a megújuló energiatermelés egymásra hatását egy előzetes energetikai számítás sokkal megbízhatóbban mutatja meg, mint egy általános kategóriaígéret.