Mi az U-érték és miért számít?
Az U-érték (hőátbocsátási tényező) megmutatja, hogy egy négyzetméter szerkezeten egy Kelvin hőmérséklet-különbség esetén egy óra alatt mennyi hő szivárog át. Mértékegysége: W/(m²·K).
Minél kisebb az U-érték, annál jobb a hőszigetelés:
- Egyszerű téglafalak szigetelés nélkül: U ≈ 1,0–2,0 W/(m²·K)
- Hatályos jogszabályi követelmény (külső fal): U ≤ 0,24 W/(m²·K)
- Passzívházi követelmény (fal): U ≤ 0,15 W/(m²·K)
- Modern háromrétegű ablak: U ≈ 0,7–1,0 W/(m²·K)
Az U-érték közvetlen bemenet az energetikai számításban — csökkentése egyenesen javítja a qp értéket és így a besorolást.
Homlokzati hőszigetelés hatása
A homlokzati hőszigetelés a falfelületen átáramló hőveszteséget csökkenti. Tipikus példa:
- Téglaépület szigetelés nélkül: U ≈ 1,5 W/(m²·K) → hőveszteség nagy
- 10 cm EPS-sel: U ≈ 0,30 W/(m²·K) → 80%-os csökkentés
- 15 cm EPS-sel: U ≈ 0,22 W/(m²·K) → megfelel a hatályos előírásnak
Fontos: a hőszigetelés hatékonyságát csökkentik a hőhídak — erkélykiállások, vasbeton pillérek, áttörések. Ezeket részletes csomóponttervezéssel lehet minimalizálni.
Tető és padlás szigetelése
A meleg levegő felfelé áramlik, ezért a tetőn vagy a lakható padlás lapos mennyezetén elvesző hő aránya az összes hőveszteséghez képest rendszerint magas. A tetőn általában:
- Kőzetgyapot vagy EPS/XPS hőszigetelő anyagot használnak
- A hatályos előírás lapostetőnél és padlásfödémnél U ≤ 0,17 W/(m²·K)
- 20 cm kőzetgyapottal U ≈ 0,18–0,20 W/(m²·K) érhető el
Nyílászárók szerepe
A nyílászárók (ablakok, ajtók, tetőablakok) általában az épületburok legszigetelőképtelenebb elemei, de a felületarányuk is kisebb. Szempontok:
- Üvegezés típusa: kétrétegű → U ≈ 1,1–1,5; háromrétegű → U ≈ 0,5–0,8 W/(m²·K)
- Keretes: a keret hőátbocsátása is számít — PVC és fa keret szigetelőképesebb az alumíniumnál
- Beépítési módszer: helytelen beépítés esetén a csatlakozó hőhíd ront az összteljesítményen